Szlovákia
A Cseh Köztársaság szomszédja és egykori partnere ziláltan és álmatagon került ki az 1989-es bársonyos forradalomból. Bár ugyancsak kivette a részét a keleti blokk újjáépítéséből, üdítően híjával van a prágai stílusú eleganciának és ragyogásnak. Ez a lélek földje, ahol a néphagyományok túlélték az idegenek uralmát, és ahol a várak és kastélyok háborúk és polgárviszályok emlékét őrzik. Elegyedjünk csak szóba egy bár vendégeivel, biztosra vehetjük, hogy intelligens, megnyerő és barátságos emberekkel találkoztunk.
Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra hegység csoportja, mely nyugat-keleti irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra, az igazi magashegység a kristályos felépítésű Magas-Tátra, mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége. Legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), valamint a Bélai-havasok. Az Alacsony-Tátra földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek.
Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.
Három nagy síkság van az országban: az Erdőháti-alföld a Kis-Kárpátoktól nyugatra fekszik, a Dunamenti-alföld a Kisalföld Dunától északra eső folytatása, a Kelet-Szlovákiai-alföld pedig a Bodrogköz északi folytatása.
Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal 679 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös.
