Sol Travel Utazási iroda

Történelme: 

A második pun háború idején, Róma teljesen elfoglalta Hispániát. Így a két terület közötti kereskedelem, ezzel egyidejűleg a hajó forgalom is. Ebben az időben, hogy a közelben leselkedhessenek a római kereskedőkre, Menorcán és Mallorcán is kalózok települtek le. Ez nyilvánvalóan a Római Birodalomnak nem volt ínyére, és még i.e. 121-re a komplett szigetcsoportot elfoglalta és Hispánia Citerior provincia részének nyilvánította. Augustus közigazgatási reformjainak okán került, Hispánia Tarraconesis provinciához.

Az időszámításunk szerinti időben, a népesség jelentős része zsidó vallású volt. Az 5. században jellemző erős keresztény behatások elérték a szigetet is, Severus püspök írása tanúskodik arról amikor majdnem 600 zsidó nőt és férfit kényszerítettek megkeresztelkedésre. Akik ezt megtagadták, őket kiűzték a városból, és zsinagógáikat is porig égették. Ez sem riasztotta el őket igazán, hiszen látszat keresztényként viselkedve a xueták (a baleári zsidó közösség) egészen a 20. századig fennmaradt.

A középkor itt is úgy indult, mint gyakorlatilag minden olyan területen amit víz vesz körül. A Nyugat Római Birodalom bukása után szabad préda lett, és a vandálok az 5. század végére teljesen fel is dúlták a területet. Aztán szintén, jött a szokásos forgatókönyv és a Bizánci Birodalom felszabadított. Mindezek után egy jó 300-400 évig történelmileg unalmassá vált a hely. Ekkor 903-ban, miután a mórok az egész Ibériai-félszigetet elfoglalták, nem hagyták ki, ahogy ők hívták Manúrkát sem, és a Cordobai Kalifátus részévé tették. A mór behatás okán, jelentős számú iszlám vallású ember költözött a szigetekre. 1231-re már újra magára találhatott volna valamennyi sziget így Menorca is, ám ekkor a keresztények érkeztek felszabadítani a baleári népeket, ám csak Mallorcát sikerült, teljesen magukévá tenni. Menorca egy önálló muszlim állam maradt persze csak formailag, hiszen Aragóniának adót fizetett.
Aztán 1287. január 17-én III. Alfonz gondolt egy merészet, és megszállta a szigetet. Ez után a Mallorcai Királysághoz csatolta. Ez a nap, máig Menorca nemzeti ünnepe. A megszállás után, a muszlim lakosság jelentős részét megtérítették, akit nem tudtak, pedig eladtak különböző rabszolga piacokon, pl.: Barcelona, Valencia.
Az addig nevében független, de határozottan az Aragón király függésében álló Mallorcai Királyság, 1344-ben be lett olvasztva az Aragóniai Királyságba.

A spanyolörökösödési háború sem volt jó hatással a sziget életére. A háború alatt a britek elfoglalták, és az utrechti békében rögzítették, hogy Gbraltárral együtt el is csatolják Spanyolországtól. Ekkor került a fővárosi cím először Mahónhoz. Az itteni óriási kikötőt a britek ki is használták és nagy hadihajó flottát telepítettek ide.

1756-ban a hétéves háború alatt Francia fennhatóság alá került a sziget. De a háború végeztével ismét a britek kaparintották meg. Bő 25 éven belül azonban, mikor a franciák beléptek az amerikai függetlenségi háborúba, 1782-ben spanyol-francia csapatok újra megszállták. 1783-ban a versaillesi béke alapján aztán visszakerült Spanyolországhoz. A napóleoni háborúk során sem maradt ki a szórásból, 1798-ban a britek újra partra szálltak itt és csak 1802-ben került vissza, de ekkor már véglegesen Spanyolországhoz. A francia megszállás alatt a Baleár-szigetek végre függetlenek maradtak, érdekesség, hogy az akkor éppen szövetséges brit flotta védelme adta meg ezt a lehetőséget.

A spanyol polgárháborúban Menorca köztársaság párti volt, a többi sziget Francot támogatta. Szerencséjükre különösebb harcokra nem került sor már ekkor. Az olasz Corpo Truppe Volontarie, ugyan megbombázta Menorcát, amikor Mallorca elfoglalásával próbálkoztak.  1939-ben partra szálltak a francóisták. A magukat megadó köztársasági csapatokat pedig a britek evakuálták.

Élővilága:

Menorca teljes szigetének élővilága 1993 óta az UNESCO Bioszfére-rezervátum védelme alatt áll, több, csak itt megtalálható állat- és növényfaj él a területen.

Menorcán több mint 900 virágos növény, pl.: 25 orchidea faj, nagy részük szélesebb területen elterjedt mediterrán faj, illetve endemikus növények őshonos.

Rengeteg rovar 30 lepkefaj, 17 szitakötőfaj él itt.
Kétéltűek, varangyok, békák és levelibékák. Vagy a gyakran Menorcával összekötött római gyík és a marokkói faligyík. De mondhatnánk a baleári gyíkot is. Élnek itt különböző gekkó fajok, kígyók, siklók. De ezeken felül teknősök is.

Menorca vándormadár pihenőhely, így a madárfigyelők kánaánja. Természetesen vannak helyben fészkelő sirályok, kövirigók és pacsirták is. De előfordulnak, sasok, kányák és dögkeselyűk is.

Nagytermetű vadon élő emlősök nincsenek a szigeten, inkább nyulak és egyéb kisebb rágcsálók.

A régmúltban, az Ibériai-félszgiettől teljesen elszeparált Menorcán óriásira nőtt a teknős a nyúl és a pele. De ezeknek nagyra nőtt fajtáik mára teljesen kipusztultak. Csak úgy mint a régen őshonos barlangi kecske is.

Kultúra:

Mahónban minden évben nemzetközi operahetet tartanak, valamint van orgonafesztiváluk is. Ciutadellában pedig nyári zenefesztiválok és Capella Davidica koncertek a fő kulturális attrakciók.
A városokban nyaranta fiestákat rendeznek. Ezekből leghíresebb talán a június 23-25 közt megrendezésre kerülő Festes de Sant Joan, amely Ciutadellában kerül megrendezésre és a helyi lófajtát megülve mutatják be a zsokék ügyességüket.

Menorcán a hivatalos nyelv a katalán és a spanyol. 2012 óta a főváros elnevezése is Maó-Mahón lett emiatt. Egy saját dialektusát a menorquít beszélik a katalánnak a helyiek, de a spanyol kommunikációval sincs problémájuk általában. A bevándorlók lényeges hányada csak spanyolul beszél.

Gasztronómia:

Jelentős bortermelésük volt a régmúltban, de ez a 20. század alatt visszaesett. Büszkék a menorcai gin-re ami a brit befolyás hozadéka, ezt általában kesernyés citromos üdítővel keverve isszák, ebbej a neve Pomada.

Természetesen rengetek a turistáknak kedvező, "szokásos" étterem megtalálható a szigeten. De mindezek mellett megtalálhatóak a helyi specialitásokat szervírozó éttermek is. Ilyen helyi étel pl.:

Salsa Mahonesa - erről érdemes megemlíteni, hogy az itt élőknek meggyőződésük, hogy a majonéz az ő találmányuk. Abból következtetnek, hogy a város Maó (Mahón) nevéből ered a majonéz szó. Fontos megemlíteni, hogy lehet igazságtartalma, hiszen a spanyol nyelvben a "j" betű esetén "h" hangot ejtenek.

Oliaigua - egy leves ami a legjellegzetesebb előétele Menorcának. Az alapanyagai ugyanazok, mint a magyar lecsónak.

Homárleves - annyira különleges, hogy olykor a spanyol király maga is ellátogat miatta Menorcára

Turizmus:

Menorca teljes szigetének élővilága 1993 óta az UNESCO Bioszfére-rezervátum védelme alatt áll, több, csak itt megtalálható állat- és növényfaj él a területen. Ez a védelem biztosítja a sziget érintetlenségét és elképesztő nyugalmát. Így akik szeretik a természtete a kevésbé nyüzsgő strandokat és a pihentető nyaralásokat, nem fognak csalódni Menorcában. Nincs vibráló éjszakai élet, szórakozóhelyek csak elvétve, de azok nagyon szép környezetben sziklába vagy azokra építve. De aktívan is el lehet tölteni az időt, hiszen a sziget nem nagy, így egy autóval kb. 40 perc alatt el lehet jutni az egyik végéből a másikba (a sziget 52 km josszú és 15 km széles). Az utak többnyire jól kiépítettek, a tömegközlekedés rugalmasan működik. Sokan járnak kerékpárral és sokaknak van saját hajója, csónakja amikkel szintén jól lehet közlekedni. A változatos partvonalnak köszönhetően, egyedül több strandja van, mint Mallorcának és Ibizának együtt.

Megközelítőleg 200 méter hosszú partszakasza van a földközi tenger mentén amely strandolásra van kiépítve. Délen található strandok inkább karibi jellegű homokos szakaszok. A víz partszakasztól, öböltől függetlenül kristálytiszta, pont ahogyan a képek is mutatják azt.
A szállodák többsége nagyon közel van a strandokhoz, így ha természetes vízben kívánna fürdeni valaki, egy rövid gyalogos út után már meg is teheti. Néhány szállodának van saját strandja is, amik szintén nagyon tiszták és jól karbantartottak.

Mahón:

Legangyobb városa és egyben adminisztratív központja Mahón (katalánul Maó). A sziget lakosságának több mint, 30%-a él ezen a településen.

Menorca keleti részén helyezkedik el. Itt található a sziget nemzetközi repülőtere és Európa legnagyobb természetes kikőtője is. A repülőtér meglátogatása az utazás során elkerülhetetlen, de mindenképpen érdemes a kikőtőbe is látogatást tenni, hiszen rendkívül hangulatos éttermek és kávézók várják a vendégeket a környéken. A hajó forgalom óriási itt, a hatalmas kompok sorra nyelik a kamionokat és egyéb járműveket melett rengeteg konténer vár berakodásra, a nap szinte minden percében. A pálmafák melletti lépcsősoron sétálhatunk fel az óvárosba. Érdekesség, hogy sok háznak sötétvörös színűek a falai. Ennek egy egyszerű oka van, egy időben csak és kizárólag hajófenék festéket lehetett kapni a szigeten.
Amellett, hogy a legnagyobb, talán a legvárosiasabb hely az egész szigeten. Gyönyörű parkja, az Es Freginal Park csodás virágos kerttel és kultúrális események és koncertek helyszíne.
Fontos megemlíteni még, a Palca Alfons III-t. A tér, igazi turista központ, nem csak azért mert az itt található öreg szélmalomban működik a helyi turinform, hanem azért is mert a kikötőhöz hasnolóan több étteremmel és kávézóval találkozhatunk itt.

Mahón kikötőjének közelében a La Mola félszigeten terül el a Fortelaza de Isabel II nevű erőd. A sziget méreteihez képest, monumentális erődítmnényt 1852-ben avatták fel, hogy a britek ellen védje a kikötőt.
Az erőd bejárása kb. 2-3 órába telik, és a 2020-as évben a következő árakon és időpontokban lehetséges:

Belépő 2020-ban 8 EUR, 16 évnél idősebb diákoknak 7,20 EUR, 12-16 éveseknek 65 éven felülieknek 5,50 EUR, 8-11 éveseknek 4 EUR, 6 év alatt ingyenes. 
Nyitvatartás: február-április és november, valamint december 1-8: kedd-vasárnap 10:00-14:00, május: kedd-vasárnap 10:00-20:00, június-szeptember: minden nap nyitva 10:00-20:00, október: kedd-vasárnap 10:00-18:00. December 9.-január 31. között zárva.

Binibeca:

Mahóntól nagyjából 8 km-re találjuk Binibeca  csodálatos települését. Talán néhány üdvözlőlapon már többen látták, a hófehér halászfalut, a szűk macskaköves utcákkal. Egy spanyol építész, Antonia Sintes Mercadal tervezte a városrészt, 1972-ben. Nem beszélhetünk, így egy több száz vagy ezer éves halászfaluról, de kultúrális töltete és idilli környezete miatt, szintén kihagythatatlan hely a szigettúránk alatt. 

Fornells:

A kis hálszfalu északon, egy káprázatos öbölben fekszik. Jellegzetessége, hogy a 19. századi britek keze által épült védelmi toronyból csodálatos a kilátás. A közelben kb. 4-5 km-re a településtől megelevenedik a jelen is, hiszen ott található a modern és exkluzív üdülőhely Playas de Fornells, valamint a Cala Tirant strand.

Alaior:
A sajt és cipő hazája legalábbis Menorcán. A 14. században alapított kis dombon fekvő település a sziget harmadik legnagyobb helye. Kb. 9000 lakosa van. A helyi sajt megkóstolása és a cipő vásárlás mellett, az óváros romantikus szűk utcácskájin tehetünk sétát és csodálhatjuk a szépségét.

Torre d'en Gaumes:

Alaior külső részén egy 62.000 m2-es területen elevenedik meg a történelem. Ugyanis itt található a Baleár-szigetek legnagyobb őskori települése, a Torre d'en Gaumes. időszámításunk előtt 1500-tól egészen a középkorig lakott terület volt. A város feltárása óta, a történelem iránt érdeklődőknek, a sziget legérdekesebb része. Keddtől-vasárnapig mindennap nyitva áll a nagyérdemű előtt és mindössze €3 a belépő.

Ciutadella:

Menorca nyugati részén található. A sziget második legnagyobb városa, amely a 18. századig a fővárosnak számított. A fejlett központtól eléggé különbözik. Inkább megtartotta középkori stílusát, és az itt tett séták, bőven felérnek egy kellemes időutazással.
A strandolni vágyóknak nem Ciutadella lesz a fő célpontjuk, hiszen nincs kiépített strandja. Viszont, egy építészeti remekművel szolgálhat a látogatók számára, hiszen egy 14. századi 62 évig épült gótikus székesegyház található meg itt. Valamint, kb. 10 km-re a várostól található a La Vall természetvédelmi terület.

Naveta de'Es Tudons:

Menorca egyik legismertebb látnivalója, egy bronzkori temetkezés kamra. Ciutadella külső részén található. Valamikor a régmúltban kb. i.e. 1500 környékén épülhetett (csak úgy, mint a Torre d'en Gaumes). 1950-es években kezdték el feltárni a helyet, ekkor 100-nál is több sírt találtak, sok különböző temetkezési tárggyal. Megtekinteni csak kívülről lehet, de a történelem szerelmeseinek a €2-s belépődíj, így is jól hangozhat. Az "őskori emlékek székesegyházának" is nevezik a látnivalót.

Monte Toro:

A sziget legmagasabb pontja, az El Toro hegység, legnagyobb kiemelkedése a maga 358 méteres magasságával. A csúcson egy kávézó és egy ajándékbolt mellett egy 16. századi felújított barokk templom és egy kolostor is várja a túrázókat.