Sol Travel Utazási iroda

A város Katalónia autonóm közösségben, Barcelona tartományban és Barcelonès járás területén, a Földközi-tenger partján fekszik. 160 km-re, a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. A Llobregat és Besòs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai-síkságon (Llano de Barcelona) található. A Katalóniai-hegységhez tartozó Parti-hegylánc vonulatai szegélyezik, délről a Garraf-hegység, nyugatról a Colserolla. Legmagasabb pontjai a Tibidabo a város északi részén (516 m), városképi jelentőségű dombja a város déli tengerpartja fölé magasodó Montjuïc (spanyolul Montjuic)(185 m).

Barcelona mediterrán éghajlatú város, a tél rövid és hűvös az átlag hőmérséklet 10-13 °C körül alakul. A nyár hosszú és meleg, de július és augusztus között a hőmérséklet ritkán haladja meg a 30 °C-ot, ugyanis a földközi tenger felől fúj a szél a szárazföldre ami hűti a levegőt.

Fagy a város területén szinte sosem fordul elő, a hó pedig nagyon ritka vendég.

A legcsapadékosabb hónap jellemzően az október, ekkor nagyjából 96 mm csapadék hull. Az éves csapadék mennyiség kb. 600 mm átlagosan, amely főleg eső formájában jelentkezik.

A hivatalos nyelv Barcelonában a katalán, emellett a spanyolországi alkotmányban szerepel a kasztíliai (vagy spanyol) is, mint hivatalos nyelv.

Történelme:

A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, akik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.
 

I. e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilkar Barkasz karthágói hadvezér alapította meg a mai helység elődjét, mely először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.

I. e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett - előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.

414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került, és fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.

716-ban a mórok Al Hurr Omajjád kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el.

801-ben Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette. 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi-tenger vezető kereskedővárosává vált.

A 16. században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.

1701–13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia Bourbon-házból származó V. Fülöp spanyol király csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztították.

1778-ban III. Károly király felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagy múltú barcelonai kikötő, a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században a város visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.

1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.

1931-ben kikiáltották a második spanyol köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első Katalán Parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.

1975-ben, a diktatúra megszűnése után ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az autonóm közösség székhelyévé pedig Barcelonát tették.

1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.

Barcelona címere a középkorból származik. A Generalitat 2004-ben abban a formában tette hivatalossá, ahogy 1329-ben feltűnt. A címer alapja csúcsára állított négyzet, mely négy részre oszlik. Az első és negyedik mező alapszíne ezüst, benne Szent György, a város védőszentje szimbóluma, vörös színű kereszt látható. A második és harmadik mező alapszíne arany, négy vörös sávval, ami az aragóniai királyok fegyvereinek szimbóluma. A négyzet felső csúcsa felett zárt korona található.

Gazdaság:

Barcelona több évtizede jelentős kereskedelmi központ. Az ipar széles skálája megtalálható a városban, legfontosabb közülük a textilipar, a vegyipar, az autóipar, valamint az elektronika és a gyógyszeripar.

Az elmúlt 20 évben számos gyár költözött az (agglomerációba), mint például Terrassába, Sabadellbe vagy Mataróba. Barcelona Spanyolország legnagyobb pénzügyi központja, ezzel a fővárost, Madridot megelőzve. Sok nemzetközi vállalat található a városban vagy a közelében, köztük említendő a Hewlett-Packard, a Bayer AG, az Air Products, a Sony, a Nestlé, az IBM, a Danone és a Citibank. Barcelona otthont ad nagy spanyol cégeknek is, mint például a katalán La Caixa bank vagy a Chupa Chups.

Barcelona volt az egyik első ipari város Európában. A 18. század végén a textilgyártás még kismértékű volt, de a 19. századra fokozatosan bővült. Mára a textil-piac fontos része a gazdaságnak. Híres katalán márka az Armand Basi, Mango, Camper, Adolfo Domínguez és a Desigual.

A turizmus fontos bevételi forrás, ami 1992 óta rendkívüli mértékben megnövekedett. Manapság a városba mintegy 7 millió turista látogat évente (2010-es adat).

Barcelona a Földközi-tenger egyik legnagyobb és legfontosabb kikötője.

Látnivalók:

Eixample, Gràcia

• Sagrada Família (kat. Temple Expiatori de la Sagrada Familia): 1882–2026 (?), a Szent Család temploma, Gaudí műve. Az UNESCO kulturális Világörökség része kriptája és a Születés kapuja.
• Passeig de Gràcia (sp. Paseo de Grácia):
  • Casa Milà: 1906–1910, Gaudí műve, a Világörökség része.
  • Casa Batlló: 1904–1906, Gaudí alkotta, a Világörökség része.
  • Casa Amattler: 1907, Josep Puig i Cadafalch alkotása.
• Plaça de Catalunya: Eusebi Arnau és Josep María Subirachs szobraival.
• A Katalán Zene Palotája (kat. Palau de la Música Catalana): modernista jellegű épület, a Világörökség része.

Ciutat Vella

• Kikötő (kat. Port Vell): Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta sétánya.
• Ciutadella Park: az 1888–as Világkiállítás helyszíne, benne az Állatkert és a Zoológiai Múzeum.
• Ramblák (kat. Les Rambles, sp. Las Ramblas):
  • A Plaça Reial klasszicista jellegű árkádos tér, mely a Ramblákról nyílik a Három Grácia-szökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival.
  • Az Operaház (kat. Gran Teatre del Liceu): 1848-ban épült, 3500 fős befogadóképességű színházi épület.
  • A Perui Alkirálynő Palotája (kat. Palau Virreina): barokk polgári épület, benne az Iparművészeti Múzeummal és a Cambó-gyűjteménnyel.
  • Güell-palota (kat. Palau Güell): UNESCO Világörökség, 1885–1889 között készült Gaudí tervei szerint, Güell gróf megrendelésére. 1954 óta Színházi Múzeum, jelenleg restaurálás alatt áll.
  • Erotika Múzeuma
  • La Buqueria gyümölcs – és halpiac.

• Gótikus negyed (kat.Barri Gótic, sp. Barrio Gótico): a Mons Taber hegyén, a katedrális körül helyezkedik el.
  • Santa Eulália-katedrális (kat. Catedral de Santa Eulalia)
  • Nagy Királyi Palota (kat. Palau Reial Major)
  • Frederico Marès Múzeum (kat. Museu Frederic Marès, sp. Museo Frederic Marès)
  • Fődiakónus Palotája, ma Levéltár
  • Katalán Kormány székháza (kat. Palau de la Generalitat)
  • Picasso-múzeum (kat. Museu Picasso)

Sants-Montjuïc

• Plaça d'Espanya: az 1929-es Világkiállítás helyszíne, Kongresszusi Központ és kiállítási pavilonok, az egykori Las Arenas bikaviadal aréna, José María Jujol szökőkútja.
• Montjuïc: Olimpiai Ring az Olimpiai Stadionnal (kat. Estadi Olímpic), Joan Míró Alapítvány, Görög Színház, Citadella (kat. Castell de Montjuïc), mely ma Hadtörténeti Múzeum.

Les Corts

• Camp Nou: az FC Barcelona Stadionja, Francesc Mitjans alkotása.
• Pedralbes-kolostor.

Nou Barris, Sant Andreu, Sant Martí

• Olimpiai Falu és Olimpiai Kikötő (kat. Port Olímpic)
• Forum 2004: új kongresszusi központ.
• Torre Glòries: 2001–2005, Jean Nouvel alkotása, irodaház a Glòries közlekedési csomópont mellett.

Parkok

• Montjuïc

A Montjuïc hegyen sok látnivaló található, többek között az 1992-es nyári olimpiára épített Olimpiai Stadion. Fontos kulturális létesítmények: Katalán Nemzeti Múzeum (MNAC), Joan Miró Alapítvány, CaixaFórum, a Hadtörténeti Múzeum és a Fellegvár. A hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a tengerre és Barcelonára, ezt libegővel lehet megközelíteni.

• Ciutadella park

Itt tartották az 1888-as vásárt, azóta lett Barcelona híres vásárváros. A parkot a régi várhoz, a Citadellához építették, amit később lebontottak. További épületeket hoztak itt létre, mint például a Katalán Parlament székházát.

• Güell park (Parque Güell)

Antoni Gaudí tervezte, Gracia kerületében található.

Strandok

Barcelonában jelenleg 7 strand található, ezek közül a legismertebb a Playa de San Sebastián és a Barceloneta.

Gasztronómia:

Katalóniában, úgy mint Spanyolország többi részén, négyszer étkeznek naponta. A reggeli általában egy erős kávéból áll(cortado), hozzá valami édes járul, például Churros vagy Cañas. Az ebéd, mint a legtöbb mediterrán városban, itt is délután 2-kor van. Sok éttermi látogató eszik a "Menu del Mediodíá"-t, amely magában foglalja előételt, a főételt és a desszertet. A vacsora hétköznap általában este kilenckor kezdődik, hétvégén pedig este 11-kor.

Barcelonában számos étterem van, kezdve a hagyományos mediterrán konyhától a sushin át az egzotikus thai és brazil vendéglátóhelyekig. Különösen Eixampleban, Graciában, El Bornban és Sant Gervasiban találhatóak jó éttermek. Továbbá, Katalónia Európa egyik legnagyobb borvidéke, híres terméke a Penedes, a Priorat és az Alella.
A katalán konyha kifinomult és természetes, kevés köze van a dél-spanyolországi hagyományos konyhához, (Madrid és Andalúzia), illetve Spanyolország északi partjához (Baszkföld, Galicia). A katalán konyha mediterrán jellegű, hasonló az olasz és a francia konyhához. A fő összetevők helyi termékek, mint például az olívaolaj, a hal, a hüvelyesek, a fokhagyma, a rizs, tenger gyümölcsei és a Földközi-tenger térségében termő számos zöldség, mint például a cukkini, a padlizsán, a paprika, a paradicsom és vöröshagyma.

Katalán ételek:

• Escalivada: grillezett zöldségek (paprika, paradicsom, padlizsán, cukkini), sok olívaolajjal és ecettel.
• Aioli: fokhagyma majonézzel
• Pa amb tomàquet: kenyér (Xapata), paradicsommal, fokhagymával és olívaolajjal
• Crema catalana: a créme brulée katalán változata
• Paella: hagyományos valenciai étel (rizs, sáfrány, szárított paprika, különböző tenger gyümölcsei). Egy tipikus katalán változat szerint a puha rizst egy edényben tintahallal kell felszolgálni, így fekete (negre) színű lesz.

Barcelonában több mint 25 piac van, melyek öt vagy hat napon át vannak nyitva. A legnagyobb ezek közül a Mercat de la Boqueria a La Ramblán. Ez a piac állítólag a legszélesebb választékot kínálja a friss termékekből Európában. Itt egész évben nagy mennyiségű friss hal, tenger gyümölcsei, tintahal, rák, homár és kagyló van. Októberben sok gombát árulnak, melyet Barcelona környékén szedtek.

Sport:

Az FC Barcelona Spanyolország egyik világhírű labdarúgócsapata. A klub a spanyol labdarúgó-bajnokság kezdetétől megszakítás nélkül részt vesz az első osztály bajnoki küzdelmeiben. Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.

Barcelona második leghíresebb csapata az Real Club Deportivo Español, röviden RCD Espanyol. Saját stadionja is van, melyet Estadi Cornellà-El Prat-nak hívnak. 1997-től 2009-ig a klub hazai mérkőzéseit az Olimpiai Stadionban játszották ami a Montjuïc-hegyen található.

Barcelona sportos város. A strandok és a parkok gyakran tele vannak kocogókkal, korcsolyázókkal és kerékpárosokkal. Minden év április-májusában Formula–1-es nagydíjat rendeznek Montmelóban, Barcelonától nem messze.

Barcelona az 1992. évi nyári olimpiai játékok (XXV.) színhelye volt. A rendezvény a városban négy helyszínen zajlott mintegy 168 ország részvételével. A fő helyszín a Montjuïc hegy volt, ahol kiépült az Anilla Olimpica, azaz Olimpiai Ring az egykori olimpiára szánt stadion felújításával. Ugyanezen a helyen áll még a Szent György Sportpalota (kat. Palau Sant Jordí) és a Picornell Sportuszoda is, több más sportpálya kíséretében.