Sevilla
Andalúzia fővárosa, Sevilla
Tartomány: Sevilla
Népesség: 688.592 fő (2019)
Polgármester: Alfredo Sánchez Monteseirín
Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa. Kultúrális és oktatási szempontból is számottevő a kontinensen és az egész világon. Amellett hogy egyetemi város (Universidad de Sevilla és Pablo de Olavide), a tepelülésen található székesegyház a világ legnagyobb gótikus temploma.
Fekvése:
Spanyolország déli részén a Guadalquivir folyó partján fekszik.
Szűk kanyargós utcái vannak. A mór építő művészetre emlékeztető házaival, gyönyörű kertjeivel és csodálatos műemlékeivel egyike az ország legszebb városainak.
Története:
Sevilla, az ókori Hispalis, a monda szerint Heraklesnek köszöni alapítását; a rómaiak idejében már tekintélyes hely volt; Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmattá lett.
A vandálok és nyugati gótok uralma alatt a déli területek fővárosául tekintették. 590-ben és 619-ben zsinatokat tartottak itt. 712-ben az arabok hatalmába került, akik Isbilijahnak hivták és Andalusz legvirágzóbb városává tették 400 000 lakossal. 844-ben a normannok fölhajóztak a Guadalquiviren, a város falai alatt II. Abd-er-Rhaman hadait leverték és a várost kegyetlenül elpusztították.
1026-tól a Beni-Abadról elnevezett mór királyságnak volt fővárosa. 1091-ben az almorávidák, 1147-ben az almohádok kerítették hatalmukba. 1248. november 22-én, 18 havi ostrom után III. Ferdinánd foglalta el; ekkor mintegy 300 000 ember vándorolt ki innen.
A 16. század alatt, a város átesett egy nagy fejlődésen és átalakuláson, felépült néhány fontosabb épület a történelmi középpontból. Végül a város egy multikulturális központ lett, amely segítette a virágzó művészetet, ez fontos szerepet játszott a Spanyol Aranykorban.
Még a 17. században is lakóinak száma 130 000-re rúgott, ők legfőképpen selyemszövéssel és egyéb iparágakkal foglalkoztak. 1501-1726 között az Amerikával való kereskedelem kizárólagos birtokosa volt. Mikor a kereskedelmet Spanyolország déli részén mindinkább Cádiz ragadta magához, Sevilla ipara is hanyatlásnak indult.
1808-ban itt alakult meg a franciák ellen a központi junta. 1823-ban a cortes menekült Madridból Sevillába. 1843. július 20-25. között Espartero bombáztatta le. 1992-ben Világkiállítás színhelye. A nagy sikerű magyar pavilont Makovecz Imre tervezte (miután a tervpályázat eredeti győztes tervét mellőzték).
Látnivalók:
Épületek, emlékművek, parkok:
Andalúz Parlament (Parlamento Andaluz)
Macarena-kapu (Puerta Macarena)
Macarena-bazilika (Basílica de la Macarena)
Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
Szent Kelemen-kolostor (Convento de San Clemente)
Szent Klára-kolostor (Convento de Santa Clara)
Szent Lőrinc és a Mindenható Krisztus-templom (Iglesia de San Lorenzo y Jesús del Gran Poder)
Hercules oszlopai (Los Hercules)
Mindenszentek-templom (Iglesia de Omnium Sanctorum)
Szent Marina-templom (Iglesia de Santa Marina)
Szent Lajos-templom (Iglesia de San Luis)
Szent Paula-kolostor (Convento de Santa Paula)
Szent Erzsébet-templom (Iglesia de Santa Isabel)
Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
Hölgyek palotája (Casa de las Duenas)
Szent Katalin-templom (Iglesia de Santa Catalina)
Szent Péter-templom (Iglesia de San Pedro)
Régi Egyetem (Universidad Vieja)
Angyali üdvözlet templom és a Sevillai Kiválóságok Panteonja (Iglesia de la Anunción de los Sevillanos Illustres)
Szent Vince-templom (Iglesia de San Vicente)
Mária Magdolna-templom (Iglesia de Magdalena)
Szent József-kápolna (Capilla de San José)
Városháza (Ayuntamiento)
Megváltó-templom (Iglesia de San Salvador)
Pilátus háza (Casa de los Pilatos)
Szent István-templom (Iglesia de San Esteban)
Római vízvezeték romjai (Ruinas Acueducto)
Szent Miklós-templom (Iglesia de San Nicolás)
A székesegyház és a Giralda (Catedral y la Giralda)
Érseki palota (Palacio Arzobispal)
Királyi palota (Alcázar)
A Tiszteletre méltó papok kórháza és temploma (Hospital e Iglesia de los Venerables Sacerdotes)
Újvilági levéltár (Archivo General de Indias)
Királyi fegyverraktár (Real Maestranza de Artillería)
Aranytorony (Torre del Oro)
Maestranza Aréna (Plaza de Toros): a legjellegzetesebbnek tartott aréna az országban
II. Izabella-híd (Puente de Isabel II)
Szent Anna-templom (Iglesia de Santa Ana)
Szent Thelmusz-palota (Palacio de San Telmo)
Egyetem (Universidad)
Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
Fehér Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa María la Blanca)
Szent Kereszt-templom (Iglesia de Santa Cruz)
Szent Bernát-templom (Iglesia de San Bernardo)
Lope de Vega Színház (Teatro Lope de Vega)
Mária Lujza-park (Parque María Luisa)
Királyi Pavilon (Pabellón Real)
Metropol Parasol, a világ egyik legnagyobb faszerkezetű építménye az Encarnación téren
Múzeumok, kiállítások:
Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes)
Népművészeti Múzeum (Museo de Artes y Costumbres Populares)
Murillo Múzeum (Casa de Murillo): Murillo egykori háza volt
Régészeti Múzeum (Museo Arqueológico)
Expo '92, az 1992-es világkiállítás helyszíne, ahol bemutatták az István, a király c. magyar rockoperát is.: A világkiállításra épült Plaza de Espana-n forgatták a Star Wars egyik jelenetét.
Gazdaság:
A városban több gyár is található, köztük egy Renault alkatérszeket is gyártó cég. A Spanyol tengeri kereskedelem egy fontos kapuja, ugyanis a XIII. Alfonz-csatorna összeköti a várost az Atlanti-óceánnal. A kikötő forgalmának legnagyobb hányadát a város nehézipari vállalatainak részére beszállított ércek és szén valamint kőolaj alkotják.
Híres Sevillahoz kötődő emberek:
Festőművészek
Diego Rodriguez de Silva y Velázquez
Juan de Valdés Leal
Bartolomé Esteban Murillo
José Jiménez Aranda
Domingo Gimeno Fuster
José Luis Castrillo
Írók, költők
José María Blanco White, író
Rodrigo Caro, író
Mateo Alemán, író
Lope de Rueda, dramaturg
Gustavo Adolfo Bécquer, költő
Francisco de Medrano, költő
Vicente Aleixandre, költő
Antonio Machado, költő
Manuel Machado, költő
Luis Cernuda, költő
Zeneszerzők
Francisco Guerrero
Joaquín Turina
Politikusok, uralkodók, katonák
Hadrianus római császár
Traianus római császár
Luis Daoiz
Felipe González Márquez, spanyol miniszterelnök
Tudósok
Antonio de Nebrija, humanista, filólógus, latin tudományok
Amerigo Vespucci (Firenze, 1451. március 9. – Sevilla, 1512. február 22.) olasz utazó, felfedező.